Testépítés

Szász Máté biológus írása alapján

Az ízületvédők szélesnek látszó piacát némileg becsapósnak gondolom, mivel a legtöbb termék valójában három alapanyagból épül fel: glükózaminból, kondroitinből, és egy metil-szulfonilmetán nevű, praktikusan MSM-nek rövidített rejtélyes, kéntartalmú vegyületből. Habár a TV reklámokban újabb és újabb készítményeket látunk, valójában ugyanazon 3 hatóanyag különböző arányú kombinációit vesszük meg reménykedve.

Mit kell tudnunk ízületeinkről? Picit pillantsunk bele a porc szerkezetébe és értsük meg az ízületvédők hatásmódját!

A támasztószöveteket sejtek és a sejtek közötti alapállomány alkotja. Az alapállomány is kettős tagozódású: általában valamilyen fehérje természetű fonalból, és a fonalat körülvevő rugalmas és amorf anyagból áll. A többi támasztószövet esetében a főszerepet inkább a szilárd állomány kapja. A porc esetében azonban ennek az alaktalan masszának köszönhetünk mindent. Ez az alapállomány felel a rugalmasságért, a nyomással szembeni ellenálló képességért és a kismérvű hajlíthatóságért.

Testszerte több helyen is találunk porcot. Gondoljunk csak bele, hogy az evolúció során a porc hamarabb jelent meg, mint a csont, hiszen az evolúciósan korábbi élőlények szilárd vázát kizárólag porcok alkották. A komplex váz kialakítására többféle porcszövet különült el, de most minket kizárólag az ízületi porcok felszínét felépítő úgynevezett hyalinporc (üvegporc) érdekel. Aki bontott már csirkét, láthatta hogy az ízületi porc üvegesen átlátszó. Ezt a porctípust találjuk az ízületek felszínén, a gégében és a légcsőben lévő merevítő porcokban, továbbá az orrban és a bordák porcaiban.

A porc felszínét kívülről egy porchártya, a perikondrium borítja. A nevét könnyű megjegyezni. A peri azt jelenti, hogy valami körül. A kondrosz pedig a porcot jelenti. Tehát a perikondrium a porcot körülvevő valami. A porc üvegesen áttetsző állományában kicsi kis üregek, úgynevezett lakúnák találhatók. Ezekben kettesével-négyesével porcképző sejtek, úgynevezett kondrociták ülnek. (kondro: porc, cita: sejt). Ezek a sejtcsoportok (kondronnak is nevezik őket) egymástól elszigetelten, távol helyezkednek el. Az általuk szintetizált rugalmas alapállomány az, ami körülveszi és fogságban tartja őket. Ennek az alapállománynak gyakorlatilag nincs keringése. A tápanyagok a távoli ízületi folyadékból és a távoli erekből lassú diffúzió útján érik el őket, ezért anyagcseréjük lassú és anaerob. Úgy ülnek az általuk termelt alapállományban, mint régen a tanyavilágban a hatalmas földbirtokokon az egymástól távoli elszigetelt kis házikók. A hasonlatot erősíti, hogy ezek a kis kondronok, sejtcsoportok a maguk közvetlen környezetében egy úgynevezett porcudvart, egy megváltozott szerkezetű porc alapállományt termelnek. 

Képzeletben küldjünk egy kémrepülőgépet az ellenséges terület fölé és elemezzük ki a harci készülődés jeleit. Ha egy ilyen sejtet még fiatal állapotában fényképezünk le, akkor számos, az alapállomány képzésében és exportjában használatos sejten belüli szervecskét látunk. A sejt magja hatalmas. Miért? Mert a fehérjék termeléséhez aktív génekre van szükség. A gének a magban helyezkednek el, de inaktív állapotban erősen össze vannak tömörödve, hogy kisebb helyet foglaljanak el. Ha azonban beindul a fehérjék gyártása, akkor a géneket ki kell csomagolni és az a mag megduzzadásával jár. És miért kell a sejtnek fehérjéket termelnie? Mert a porc alapállományát képző kollagén is egy fehérje (Collagen Liquid), illetve az alapállomány termelését végző enzimek is mind mind fehérjék. 

Aztán hatalmas hálózatos alapállományt is látunk a sejt belsejében, ami úgy fest, mintha egy ládába rengeteg üres nejlonzacskót gyömöszölnénk. Ezekben a mini nejlonzacskókban történik a porc vázát alkotó fehérjék végső módosítása. A fehérjék amúgy nem lennének elég rugalmasak és párnásak, ezért a fehérjeláncokra oldalról különféle cukrokból álló oldalláncok kapcsolódnak. Ettől a vázat alkotó fehérjék úgy fognak kinézni, mint egy üvegmosó kefe: a kefe tengelye a fehérje, a kefe szálai pedig a cukrokból álló oldalláncok. Na, ez az összeszerelés ebben a gyűrött nejlonzacskószerű hálózatban történik, a sejtben. A sejt szépen legyártja a porc alapállományát és a környezetébe juttatja. De hogyan is fest ez az állomány, és mi köze az Arthroxon-hoz?

Az alapállomány kollagén rostokból, proteoglikánokból és hialuronsavból épül fel. A jó hír az, hogy mindezt tartalmazza az Arthroxon! Ez egy fonalas, rendkívül szilárd fehérje. Apró cipőfűzőszerű fehérjeszálakból áll, amik kötegekké rendeződnek és annyira erősek, hogy a szakítószilárdságuk jóval meghaladja a velük azonos keresztmetszetű drótkötélét. Ezek nagyon erős vázat adnak, de nem elég rugalmasat. Képzeljük el, mennyire kényelmetlen lehet drótkötél gombolyagon aludni. Na, puhítsuk meg a pamlagot!

Kell hozzá a már említett proteoglikán is. Ez nem más, mint a már említett üvegmosó kefe. A kefe tengelye egy fehérje fonal, ehhez oldalról mint a kefe szálai kapcsolódnak a kondroitin-szulfát és a keratán-szulfát oldalláncok. Ezek cukrokból épülnek fel, de nem kristálycukorból. Speciális kén és nitrogén molekulákat tartalmazó cukrokról van szó, melyeknek negatív töltése van. Tudjuk, hogy az azonos előjelű töltések taszítják egymást. Ezek a kilógó kefeszálak mind negatívak, így mindegyik taszítja a másikat. Mi ebben a buli? Egyrészt a kefe szálai így biztosan kifeszülnek és nem gubancolódnak össze. Másrészt a negatív töltésű szálak közé szépen be tud kötni a víz. A kondroitin-szulfát láncok saját tömegük 50-szeresének megfelelő vizet tudnak megkötni. Ettől lesz a pamlag puha. 

Nem beszéltünk még a hialuronsavról. A hialuronsav szintén egy vékonyka madzag a porcban. Azaz rengeteg vékonyka madzag, melyek összekötik az üvegmosó keféinket, hogy azok szép egyenletesen helyezkedjenek el az alapállományban. Hialuronsav nélkül nincs tisztességes porc! 

Mivel az említett üvegmosó keféink (a fehérje vázhoz kapcsolódó kondroitin- és keratán-szulfát molekulák) negatív töltésűek, szépen kapcsolódnak a pozitív töltésű kollagén rostokhoz (a drótkötélhez). Így egy olyan szerkezetet kapunk, mintha egy szupererős és szilárd drótvázat pehelytollszerű puha anyaggal tennénk komfortossá.

Talán kevesen tudják, hogy egy ketchupos flakon több, mint 7 különböző szerkezetű rétegből áll, hogy egyszerre rugalmas, tartós, merev és szép fényes legyen. Nem várhatjuk el a porctól sem, hogy ennyire egyszerűen nézzen ki. A porcnak van egy felszíni, kopásálló rétege. Kicsit lejjebb egy kevésbé kopásálló, de szilárd réteg van, alatta pedig kimondottan rugalmas rétegek helyezkednek el. De hogyan oldotta ezt meg a természet anélkül, hogy új anyagokat vetett volna be? A kollagén rostok (drótkötél) lefutási irányát változtatta meg. A felszíni kopásálló rétegben a rostok párhuzamosan futnak a felszínnel és igen sűrűn helyezkednek el. A középső rétegben a rostok sűrűn keresztezik egymást, míg lejjebb a felszínre merőlegesen futnak. Az egésznek olyan szerkezete van, mintha egy szép gótikus templom boltíveit látnánk. 

Öregedés, sérülések, tojás

A természetes öregedés során a porcban az üvegmosó kefék összetétele megváltozik. A jó vízkötő képességű és hosszabb kondroitin-szulfát oldalláncok száma csökken, helyüket kevésbé vízkötő és rövidebb keratán-szulfátok foglalják el. Így a porc rugalmassága szépen elvész. Sajnos a korral mészsók is épülnek a porcba, véglegesen merevvé és sérülékennyé téve azt. A sportban gyakrabban előforduló probléma a sérülés. A porc érellátása minimális, az anyagcseréje igen lassú. Ezért a porcépítő anyagokat igen nagy dózisban és sokáig kell alkalmazni, hogy a porcsejteknek legyen ideje azokat felvenni és beépíteni. Az Arthroxon tartalmazza a kondroitint, a glükózamint (mely szintén a kefe építőeleme), a kollagént (ráadásul az értékesebb típusút), a hialuronsavat, és a szálak közötti keresztkötésért felelős kéntartalmú MSM-et is.

És most jön az ász: tartalmaz egy NEM® névre hallgató Natural Eggshell Membrane nevű összetevőt is! Ez nem más, mint a tojáshéj belsejében lévő tulajdonképpen rosszul emészthető és vékony membrán. Az Arthroxon ennek egy jól felszívódó és koncentrált formáját tartalmazza. A klinikai vizsgálatok sorából azért emelkednek ki az ezzel a hatóanyaggal végzettek, mert a NEM® már 7 nap alatt jelentősen csökkentette az ízületi fájdalmakat, növelte az ízület flexibilitását, és az utánkövetéses vizsgálatok szerint ezt a hatást hosszan megtartja.

Az, hogy a membrán mely kémiai összetevőinek köszönhető ez az ultra-gyors hatás, még nem tisztázott. Könnyen lehet, hogy nem a porcot felépítő alapállomány konzervatív molekuláinak köszönhetjük. Lehet hogy eddig még nem azonosított keresztkötő fehérjék, vagy szintén nem azonosított szöveti növekedési faktorok egy természetes, de ismeretlen kombinációja játszik szerepet a gyors regenerációban.