Jakabffy Zsófia személyi edző
A 80/20-as szabály vagy Pareto-elv olyan rendszerekre jellemző, ahol kialakul valamiféle hierarchia, lényeges és lényegtelen elválik egymástól. Sok szempontból az edzés is ilyen. Hierarchiában gondolkozni, ez elvontnak tűnhet, de nem az, sőt: közelebb áll a dolgok természetéhez, mint ha mindent egy szintre helyezünk.
Hogyan jutunk a 20. század elején borsókat számlálgató kertész-közgazdász Paretótól, aki a napfényes Itáliában ébredt rá arra, hogy a borsószemek 80%-a a borsóhüvelyek 20%-ában található, a mi 21. századi, egészen más világunkhoz, test(le)építő kérdéseinkhez? Pareto a borsóról hamar átváltott pénzre, felfedezve, hogy annak is a 80%-át birtokolja honfitársainak 20%-a. Nem hasraütés, hanem komoly matematika, amellyel sokféle bonyolult rendszer leírható. Vonzerejét látszólagos egyszerűsége adja. Ha eddig nem volna ismerős, talán hallottuk már a kissé menedzserinek ható jó tanácsot: teendőinknek csak 20%-a igazán fontos, és ezekre kéne fordítani időnk 80%-át. "Normálisan" azonban ez úgy néz ki, hogy dolgaink 80%-ával időnk 20%-ában foglalkozunk, éspedig éppen a határidők közeledtével.
Agyunk 80%-ban a számunkra legfontosabb 20%-kal foglalkozik. Ami ezen kívül esik, arról hamarosan megfeledkezünk, vagy csak ritkán bukkan fel a tudatunk fókuszában. A központi 20% viszont mindig ott cirkulál. Ha közvetlen edzéscélunk van - például versenyre vagy valamilyen fellépésre, jelenésre, életünk fontos eseményére készülünk -, ez biztosan ott lesz a 20-ban, mivel szorít az idő, és / vagy a motiváció magával ragad.